Először is, kérlek mutatkozz be pár mondatban!
A szakmámat tekintve kommunikációs szakember vagyok. Újságíróként dolgoztam, de elég sok mindent csináltam mellette. Például voltam börtönben három évet nevelőtiszt. Hat és fél évvel ezelőtt kezdtem el a startup ökoszisztémával foglalkozni Szegeden, Csongrád-Csanád, illetve Békés vármegyében, az INPUT program keretein belül.
Mi voltunk az egyetlen olyan országos, startupokat segítő program, ami helyileg lent volt a vidéki városokban, egyetemvárosokban. Alapvetően a startup ökoszisztéma építése volt a fő cél, az ott lévő szereplők megtalálása, összekötése, később pedig a kapcsolatrendszer mozgatása, illetve startupok felkutatása, önálló üzlet, tevékenység elindítása.
A napjaimat egy saját startup, a Smart Babee menedzselése tölti ki.
Aktív részed volt a Door Office elindításában, hogyan emlékszel a kezdetekre?
Szanati Lacival, a Door későbbi társalapítójával elég sokat beszélgettünk, hogy milyennek kéne lennie egy jó startup ökoszisztémának. Bizonyos kulcsszereplők kellenek egy adott városba, hogy a startup ökoszisztéma működőképes legyen. Az egyik alapfeltétele a coworking iroda, vagy egy olyan hely, egy olyan hub, ahol innovatív fiatalok össze tudnak ülni, ahol tudnak találkozni, tudják egymást segíteni.
Ekkor kezdtünk el Lacival azon gondolkodni, hogy akkor kellene egy coworking iroda Szegeden is. Megnéztük a piacot, hogy kik vannak jelen. Találtunk egy irodát, ami akkor már nem nagyon működött, illetve egy másikat, aminek csak másodlagos tevékenysége volt a coworking. Ekkor csináltunk egy kampányt, hogy validáljuk a piacot. Ez azt jelentette, hogy elindítottunk egy olyan hirdetést, hogy Szegeden coworking iroda nyílik, regisztrálj, ha szívesen dolgoznál itt. Többen is jelentkeztek, hogy igen, jönnének. Na itt kezdtünk el helyet keresni.
Ez igazi startupos hozzáállás, az ötlet egy korai fázisában kimenni a piacra és megnézni mit tud a dolog. Mi következett ezután?
Talátunk még egy csapattagot, Bencsik Karcsit, aki hasonlóan gondolkodott. Így végül mi hárman folytattuk ezt a projektet. Több ingatlant megnéztünk a belvárosban, míg aztán Szanati Laci bedobta, hogy beszélt Mátyás testvérrel, a Mátyás téri ferences rendház vezetőjével, aki nyitott lenne egy együttműködésre. Akkoriban egy kiállítótér volt a mostani coworking iroda helyén.
Néhány megbeszélést követően megszületett a megállapodás a ferencesekkel, és elkezdtük kialakítani a coworking irodát. A kialakításban, a designban nagy szerepe volt Mátyás testvérnek, nagyon sok dolgot ő csinált itt saját kezűleg. Végül 2018 őszén elindult a Door Office.
A startup ökoszisztémával kapcsolatban ez egy nagyon jó bázis volt. Több startup itt indult el, itt kapta meg a kezdő löketet.
Hogy látod ma a szegedi startup ökoszisztémát, kik a főbb szereplők, milyennek értékeled a helyzetet?
Az INPUT program, aminek az ökoszisztéma építése volt a feladata, azóta már sajnos nem működik. De sok olyan szereplő és kapcsolódás született az elmúlt években, amikkel tovább tudunk dolgozni.
Például nagyon jól tudtam és tudok a mai napig együtt dolgozni az egyetemmel. A HSUP programban egyedülálló módon Szegeden van egy workshop sorozat már az első félévben, aki ott jól teljesít, az részt vehet a Demo Day-en a HSUP végén. Ez egy jó dolog, a lokális startup ökoszisztémában fontos szerepe van az egyetemeknek.
Anno összeszedtük, hogy kik azok a szereplők, akik ahhoz kellenek, hogy egy startup ökoszisztéma működjön. Kulcsszerepe van a coworking irodának, hogy legyen egy tér, ahol személyesen találkozhatnak a szereplők. Emellett szükség van azokra az emberekre, akik a már megszerzett releváns tudásukat át tudják adni. Ez lehet akár egy mentori közösség, vagy önálló szakemberek, akik segítik, fejlesztik az ötletgazdákat és az induló vállalkozásokat.
És ami még kell egy adott városba, azok a támogató cégek, akik a startup ötletek kezdeti szakaszát finanszírozni tudják / akarják. Alapvetően ezek a legfontosabbak, na és persze maga a közösség, azok az emberek, akik tenni akarnak azért, hogy egy adott városban pezsgő startup élet legyen.
Ez egy sokszereplős történet, és gondolom aktivizálni se könnyű őket. Így van értelme lokális, helyi ökoszisztémában gondolkodni, azt építeni?
Az a város, ahol nincs helyi ökoszisztéma, ergo közösség és tudásmegosztás, annak nincs megtartó ereje. Nem fognak ott maradni a startupperek, az innovatív elmék, nem ott hozzák létre a vállalkozásukat, nem ott adják tovább a tudásukat. Így továbbra is minden Budapestre koncentrálódik, a vidéki városokból elvándorol a szellemi tőke. Ez lehet, hogy Budapestnek jó, de a vidéki városoknak nem. Ráadásul a startupperek is szívesebben mennének egy jó szakmai beszélgetésre, kerekasztalra abban a vidéki városban, ahol élnek. Ehhez csak az kell, hogy legyenek ilyenek.
Anno mi is szerveztünk egy rendhagyó kapcsolatépítő eseményt Szeged egyik kocsmájában. Ott egy sör vagy koktél mellett beszélgettünk, az ötletgazdáknak kérdéseket tettük föl, hogy segítsünk validálni az ötletét. Jöttek már működő, bevételt termelő startupok is, bemutatkoztak, elmondták, hogy ők hol tartanak, eddig mit értek el. Ilyenek kellenek egy ökoszisztémában, hogy pezsgés és információáramlás legyen.
A jó helyi startup ökoszisztémának fontos jellemzője, hogy az ötletgazdák tudják, ha bármi kérdésük, elakadásuk van, akkor van kihez fordulni. Ha egyből nem is tudja, hogy kihez, akkor is vannak olyan kulcsemberek vagy helyek (coworking), ahol tudja, hogy össze fogják kötni valakivel, aki tovább tudja lendíteni az aktuális elakadásán. Mert ő is a közösség tagja.
Ez persze részben most is működik, sokszor elmondom, hogy ha valakinek szüksége van valamire, hívjon fel engem, biztos össze tudom kötni azzal az emberrel, akire szüksége van. De van hova fejlődni, az INPUT egy komoly űrt hagyott maga után. Bízom benne, hogy a következő években ezt sikerül betölteni és összeáll Szegeden egy központi mag, aki maga köré tudja szervezni a helyi szereplőket.